|
A varázslatos kutya2.
Koczor Kristóf 2005.01.31. 15:39
3. Felvonás
T.: Na, Elfogadta az ajándékodat?
E.: Igen. Na és te bemutatsz annak a kutyának?
T.: Igen. Csak gyere utánam.
E.: Jó. De ugye nem harap?
T.: Csak ha szükséges. Figyelj itt az a rés, amiről beszéltem. És már itt is vagyunk.
Vakarcs: Hello!
T.: Hello. Bemutatom neked Esztert, a gazdámat. Te pedig ismerkedj meg a férjkutyusommal: Vakarccsal.
V.: Nagyon örülök Eszter. Neked van az a kedves papád, aki folyton segít Tominak a gazdám fiának, ha átesik hozzátok a labdája?
E.: Igen, de nem a papám, hanem csak a nevelő apám.
V.: Ja. Értem. Miért jöttetek?
T.: Csak ezért.
E.: Titok ez nem is igaz.
T.: Ja, tényleg! Azt is el akartam mondani, hogy kiskutyáink születtek.
V.: Hány darab? Hol vannak? Tudnak beszélni?
T.: Öten van, nem tudnak mást csak járni, aludni, enni, inni, hancúrozni valamint, ugatni. És most éppen bent játszanak Eszter szobájában.
E.: Eljössz meglátogatni őket? Én úgy is elviszem Tisztát Ágihoz.
V.: Jó átmegyek hozzátok, de csak egy kis időre.
T.: Gyertek, menjünk.
4. Felvonás
(Eszter szobájában Titok és Vakarcs beszélget)
V.: Hallottál már a kutyarablásokról?
T.: Nem, mi történt?
V.: Egyre több nyakörves kut ya tűnik el rejtélyes módon. Eddig 88 kutya tűnt el.
T.: Igen? Mi történhet velük?
V.: Nem tudtom, de már nagyon félek az utcán egyedül sétálni.
T.: Ma reggel Miska bácsi is megemlítette ezt.
V.: Szóval nem csak mi vesszük észre a furcsa dolgokat.
T.: Az emberek a Híradóból tudják.
V.: Remélem errefelé nem nagyon, járnak a rablók.
T.: Én is.
V.: Nagyon féltelek. Kérlek, ne menj ki az utcára egyedül.
T.: Jó, de te se. Gyere, irtassuk meg a kicsiket már nagyon szomjasak.
5. Felvonás
(Eszter elviszi Tisztát Ágihoz)
E.: Látod Tiszta, mindjárt itt vagyunk. Nem is olyan hosszú ez az út.
(A rabló odarohan Eszterhez, kikapja Tisztát a kezéből és elrohan)
E.: Héj, az a kutya az enyém, adja! Hívom a rendőröket!
(Eszter már tárcsázza is a rendőröket)
Rendőrség: Halló! Itt a rendőrség. Mit parancsol?
E.: Elrabolták a kutyámat. Itt vagyok a Torony utca 3-mas ház előtt. Egy csuklyás férfi ki tépte a kezemből Tisztát, a kutyámat.
R.: Értem, ön még egy áldozata a nehéz kezű kutyarablónak, aki minden nap más és más helyeken tűnik fel és senki nem tudja, hogy legközelebb hol fog lecsapni. Sajnos semmit sem tehetünk.
E.: Értem. Viszont nem hallásra. Sok sikert a rabló elkapásához.
R.: Köszönjük. Viszont nem hallásra!
Á.: Szia Eszter! Hol van a kutyám?
E.: Hát Tisztával nagyon szomorú dolog történt. Elrabolták. Pont mikor itt voltam már az utcátok elején ránk támadt egy csuklyás férfi, aki kikapta a ke zemből Tisztát, majd sietve eltűnt a színhelyről. Hiába próbáltam utolérni sokkal gyorsabb volt nálam. Úgy futott akár egy világbajnokfutó, és olyan ügyesen tornázta át magát a kukákon, amelyek útját állták, mint egy igazi atléta. Nagyon sajnálom.
Á.: Értem. Gyere beljebb! Kérsz valami innivalót vagy ennivalót?
E.: Nem, kösz.
Á.: Akkor inkább hívd föl Miska bácsit.
E.: Jó.
Pí-pí-pí (csörög a telefon)
G.: Halló! Itt Miska bácsi!
E.: Hello Miska bácsi! Gyere értem légy szíves az Ágihoz, mert megtámadott a nehéz kezű kutyarabló és elrabolta tőlem Tisztát.
G.: Igen értem és te jól vagy?
E.: Igen, jól.
G.: A rendőrséggel beszéltél?
E.: Igen.
G.: És mit mondtak?
E.: Azt, hogy nem tehetnek semmit, mert mindig máshol tűnik fel és soha nem hagy nyomot maga után, vala mint azt, hogy mindig mikor kimennek a helyszínre akkor már nem, találják ott, mert olyan fürge.
G.: Értem máris indulok. Szia!
E.: Köszi! Szia!
6. Felvonás
G.: Kutyák elmegyek Eszterért, mert megtámadta egy gonosz rabló és elrabolta tőle Tisztát. Eljön velem valamelyiktök? Az jöjjön ide hozzám.
(Vakarcs föl áll és odamegy)
G.: Hát jó elmegyek inni, azután indulunk.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
