Gazda: Hát itt vagy! Már mindenhol kerestünk! Te fránya kutya! Eszter sokat sírt miattad! Kik azok ott a sarkadban? Tán őket is az utcán szedted föl, mint mi téged?

Eszter: Miska bácsi! Miska bácsi! Igaz, hogy itt van Titok?

Titok: Igen. Itt vagyok. Valamint az öt kölyköm, akiket az istállóban ellettem.

E.: Ki az apjuk? Tud már róla?

T.: Nem, még nem tud róluk. Emlékszel arra a farkaskutyára, aki hetekig nálunk aludt. Egyik este csöndesen átsurrant a kerítés ajtaján.

E.: De hát a kerítésen nincs is ajtó!

T.: Majd ha rábukkansz arra a nyílásra, meglátod mindig, azon jársz majd át a szomszédok kertjébe. Na mindegy. Ott tartottam, hogy...

E.: Ott tartottál, hogy a farkaskutya átment azon az ajtón..

E.: Nagyon szép történet. De most gyere be.

T.: Jó.

G.: Kérsz valami innivalót? Titok úgyis kap vizet.

E.: Igen kérek. Köszönöm.

G.: Nem tudod hova tűnnek a kutyák a városból?

E.: Biztos ellopják őket, vagy a sintér viszi el őket.

G.: Lehet. Na már eleget húztam az időt, megyek dolgozni.

E.: Szerinted mit csináljak Tisztával?

T.: Ki az a Tiszta?

E.: Ja, te ezt nem is tudod! Tisztának neveztem el azt a kutyát, akit vettem helyetted mikor eltűntél, hogy senki ne vegye észre, hogy te elmentél.

E.: De. Megyek, megkérdezem tőle. Tudod a telefonszámát?

T.: Nincs benne, a mobiltelefonodban?

E.: De.

T.: Én addig kimegyek és ott várlak.

E.: Jó.

(Eszter tárcsázik, és már beszélnek is.)

Ági: Halló!

E.: Szia Ági, Eszter vagyok. Azért kereslek, hogy megkérdezzem, hogy szeretnél-e egy kutyát?

Á.: De nagyon szeretnék egyet.

E.: Igen? Az jó, mert nekem van egy felesleges lány kutyám, és azt neked adnám. Elfogadod?

Á.: Persze, nagyon szívesen.

E.: Akkor ma este elviszem hozzád.

Á.: Jó, akkor pá!

E.: Hello!